Zalaköveskút község önkormányzata képviselő testületének 11/2018 (XII.5..) önkormányzati rendelete

Zalaköveskút község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdés a-c) pontjaiban biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

 

 

I. FEJEZET

1. Hatály és értelmező rendelkezések

 

1. §

Zalaköveskút község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási tervnek együttes alkalmazásával lehet.

 

2. Fogalommagyarázat

 

2.§   E rendelet alkalmazásában:

1. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
2. Melléképület: Gépjárműtároló és a  főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, mosókonyha, nyárikonyha, műhely, kerti növényház (üvegház).
3. Terepszint alatti beépítés: A terepszint feletti beépítéshez szerkezetileg csatlakozó, terepszint alatti épületrész
4. Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el.

 

 

3. Szabályozási elemek

 

3.§

(1)    Kötelező szabályozási elemek, melyek a  Településszerkezeti terv módosítása nélkül nem módosíthatók:

1. övezethatár, építési övezet határa, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,
1. területfelhasználási egység besorolása vagy
1. a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa

(2)    A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

1. tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
2. övezet, építési övezet határa, jele,
3. építési hely és határa (előkert, oldalkert, hátsókert),
4. szabályozási elemekre vonatkozó méretek,

(3) Azoknak a kötelező tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:

1. régészeti lelőhelyek,
2. védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
3. országos ökológiai hálózat – magterület
4. országos ökológiai hálózat – pufferterület
5. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

 (4)   Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

1. javasolt telekhatár,
2. javasolt belterületi határ megszüntetés.

 

4. Telekalakítás

 

4.§

1. Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

1. oldalhatáron álló beépítés esetén:      min. 16 m.
2. szabadonálló beépítés esetén:              min. 18 m

2. Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható. 
3. Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak abban az esetben alakítható ki, ha terepadottságok a telek más módon történő megközelítését nem teszik lehetővé vagy a telek más módon történő megosztása nem lehetséges, de a visszamaradó telek szélessége feleljen meg az (1) bekezdés szerinti méreteknek.

5. Építés, létesítés általános feltételei

 

5. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

1. a tervezett szabályozási vonalnak és övezethatárnak illetve építési övezethatárnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
2. a szükséges közművesítési feltétel biztosítható.

2. Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és a telekhatároktól 5-5 m távolság betartásával bárhol kialakítható, ha a rendelet másként nem szabályozza.
3. Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.  

 

6. Tereprendezés

 

6.§

1. A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

 

 

 

II. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
 

7. Általános építési előírások

 

7.§
 

1. Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
2. Zalaköveskút közigazgatási területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz állandó építményként nem helyezhető el.
3. Az előkert mérete
1. már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében (legalább 2-2 telek) lévő főépülethez és a terephez igazodóan (kialakult állapot),
2. az a) pontban megjelölt területen kívül 5,0 méter, kivéve ha az egyes övezeti előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően rendelkeznek.
   4. Előkert méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

1. közmű-becsatlakozási műtárgy
2. max 4m³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó
3. kerti tó,
4. zászlótartó oszlop
5. hulladéktartály-tároló max  2m² alapterülettel 2m magassággal

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja

5. Oldalkert mérete nem lehet kisebb

1. Az Lf1 építési övezetben (oldalhatáros beépítés esetén) a már beépült vagy a min 18 m széles telkek esetén, a szemközti oldalon meglévő melléképület bővítése érdekében 0 m-nél,
2. egyéb újonnan beépülő, 18 m-nél keskenyebb oldalhatáron álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság felénél,
3. szabadon álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság felénél.
   6. Oldalkert teljes méretében – az OTÉK szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

1. közmű-becsatlakozási műtárgy
2. kerti építmények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló műtárgy

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

7. A hátsókert mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában 6 méter.
8. A lakóterületek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.
9. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületnek az utca felöli előkertet kell figyelembe vennie.

 

8. Építészeti előírások

 

8.§
(1) Lakóterületen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(2) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság hitéleti és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.

 

9. Zöldfelületek

9.§

1. Új közutak, utcák kialakításánál

         a) 12,0-15 m  szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez,

         b) a legalább 16,0 m szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítéséhez  kell területet biztosítani.

 

 

10. Közterületek alakítására vonatkozó előírások
 

10.§

 (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

1. a gyalogossáv szélességét nem csökkenti,
2. a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,
3. a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,
4. a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg
5. ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályi rendelkezések teljesülnek.

3. Közterületen garázs nem építhető. Közterületen pavilon autóbuszmegálló számára és rendezvények idején ideiglenes célra helyezhető el.

 

III. FEJEZET

a közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások

 

11. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások

 

11.§

 (1)   A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2)    A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

 (3)   A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(6)    A megvalósításra kerülő új épületeket az övezeti előírásokban meghatározott közművesítéssel kell ellátni.

 

 

 

IV. FEJEZET
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

 

12. Táji és természeti értékek védelme

 

12.§

1. A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

1. országos ökológiai hálózat magterülete,
2. országos ökológiai hálózat pufferterülete,
3. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

2. Az (1) bekezdésben szereplő területeken építési tevékenység a HÉSZ előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(3)    A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, és meglévő hálózatok korszerűsítésénél a táj- és természeti értékek védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából

1. magterületen,
2. pufferterületen,
3.  tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület en,

a műszaki lehetőségek és a természetvédelmi szempontok mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

 

13. Környezetvédelem

 

13.§

1. A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
2. A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.
3. A település területén kijelölt egyedileg meghatározott zajvédelmi szempontból érzékeny területfelhasználási egység a különleges turisztikai terület.
4. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a (4) bekezdés a) pontja szerinti különleges  területfelhasználási egységekben nem haladhatják meg nappal a 45 dB, éjszaka a 35 dB határértéket.
5. Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek,  gazdasági területek területén megtörtént.
6. Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
7. A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
8. Belterületen a szennyvizet a csatornahálózat kiépítéséig szivárgásmentes zárt tárolóban kell elhelyezni, a csatornahálózat kiépítését követően új épület létesítésekor a közcsatornába kell bekötni, illetve egyedi szennyvízkezelő berendezés is alkalmazható.
9. Külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.
10. Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.
11. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.
12. A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
13. Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
14. A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
15. Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep a település közigazgatási területén nem létesíthető.
16. A belterülettől és a tervezett belterülettől 500 m védőtávolságon belül külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszín bányaművelés nem folytatható.

 

V. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE  ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. Beépítésre szánt területek

 

14.§

1. Zalaköveskút község közigazgatási területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

 

1. Falusias lakóterület                                                         Lf
2. Településközpont terület                                                Vt
3. Különleges terület

-  Mezőgazdasági üzemi terület                                    Kmü

2. Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

 

15. Falusias lakóterület (Lf)

 

15.§

(1)  A falusias lakóterület legfeljebb 5,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

 (2)   A falusias lakóterület építési övezet telkein elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

1. lakó,
2. mezőgazdasági,
3. a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 50 m2 alapterülettel
4. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 50 m2 alapterülettel,
5. szállás jellegű,
6. igazgatási, iroda,
7. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
8. kulturális, közösségi szórakoztató, 
9. sport,

 (3)   Falusias lakóterület építési övezet telkein melléképületként

1. gépjárműtároló,
2. az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
3. műhely,
4. nyárikonyha,
5. állattartó épület

helyezhető el.

 (4)  A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-i) pontja szerinti rendeltetések mellett.

(5)    Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének  10 %-át.

(6)    Új főépület csak legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

(7)    A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(8)    Az Lf2 építési övezetben az előkert 20 m.

(9)    Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein az OTÉK szerinti melléképítmények elhelyezhetők.

 

16. Településközpont terület (Vt)

 

16.§

1. A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre
2. A településközpont terület építési övezeteinek telkein elhelyezhető főépület – a lakó (max. két lakóegység) rendeltetésen kívül -:

1. igazgatási, iroda,
2. kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4. kulturális, közösségi szórakoztató,
5. sport,

rendeltetést is tartalmazhat.

3. A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
4. Településközpont terület építési övezeteinek telkein melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
5. Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül kizárólag:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló,
3. kerti építmény,
4. olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6  m-t helyezhető el.
   6. Új főépület csak legalább részleges közművesítettség esetén létesíthető.

 

17. Különleges mezőgazdasági üzemi terület

17.§

1. A Szabályozási terven „Kmű” jellel szabályozott építési övezet telkein mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel ill. állattenyésztéssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai (pl. lovas-turisztikai) rendeltetésű építmények létesíthetők.
2. Az építési övezet telkein kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
3. Csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
4. Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
5. Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  3. táblázat tartalmazza.

 

 

18. Beépítésre nem szánt területek

18.§

1. Zalaköveskút közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

 

a) Közlekedési és közműterületek

1. közúti                                                          KÖu

b) Zöldterület                                                             Z

c) Erdőterület

ca)     védelmi                                                      Ev

cb)     gazdasági                                                 Eg

d) Mezőgazdasági terület

     da)      általános                                                   Má

     db)      korlátozott                                                 Mko

     dc)      kertes                                                         Mk

e) Természetközeli terület                                      Tk

f) Vízgazdálkodási területek                                   V

         g)  Különleges terület                                               Kb

ga) turisztikai                                                      Kb-tsz

gb) temető                                                          Kb-t

 

19. Közlekedési terület (Köu)

19.§

(1)        Közlekedési területen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) valamint közművek helyezhetők el.

 (2)       A közigazgatási területen a közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályzott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási széleséget) kell biztosítani.

Az úthálózat rendszere:

1. országos mellékút:                                     7336 sz.(K.V.B.)
2. gyűjtőutak:                                                    73178 j. (K.V.B., belterületen Fő u., B.V.c.B.)
3. lakó utak, kiszolgáló utak:                                utcák, utcaszakaszok (B.VI.c.B.)
4. kerékpárút (nyom)                                       terven jelölt térségi kerékpárút nyomvonal. (K.VIII.)

Az a-d pontoktól eltérő szabályozási szélességet a Szabályozási terv határozza meg (meglévő, tervezett)

(3)        Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva:

a) országos mellékutaknál 50 – 50 m.

b) védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(4)        A helyi külterületi utak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

 

20. Zöldterület (Zk)

20.§

(1)        Zöldterület, közkert a Szabályozási Terven Zk jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál  kevesebb nem lehet.

(2)        A Zk övezetben a szabadidő eltöltését –pihenést, játékot, sportolást– szolgáló műtárgyak, sétaút, kerékpárút, köztárgyak létesíthetők.

 

 

21. Erdőterület (E)

21.§

(1)        Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2)        Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a)      gazdasági rendeltetésű (Eg)

b)      védelmi rendeltetésű  (Ev),

övezetbe tartozik.

(3)        Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással, az erdei turizmussal összefüggő építmények létesíthetők.

(4)        Az Eg jelű erdő övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

1. a beépíthető telek területe legalább 1,0 ha,
2. a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 %,
3. az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
4. a telekhatároktól való távolság legalább 10 m.

(5)        Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet, az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az erdőt a védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

22. Mezőgazdasági terület

22.§

(1)    A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

1. általános mezőgazdasági terület (Má),
2. kertes mezőgazdasági terület (Mk),
3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).

(2)    Ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítésével egy időben, vagy azt követően létesíthető.

(3)    Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(4)    Lakóépület, lakás csak akkor létesíthető,

1. ha az állandó ottlakást a gazdasági épületek indokolttá teszik
2. a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá
3. a gépjárművel történő állandó megközelítést

a tulajdonos vagy a használó biztosítani tudja.

(5)    Mezőgazdasági területen új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vonatkozó jogszabályok szerinti egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy időszakos tárolása vízzáró szennyvíztárolóban történik.

 

23. Általános mezőgazdasági terület

 

23.§

(1)    Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2)    Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(3)    Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

a)    Beépíthető telek területe:

            aa) gazdasági épület esetén:                                                                        min. 1 ha

            ab) lakóépület esetén:                                                                                     min. 3 ha

b)    Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe:                                          min. 1 ha

c)     Beépítési mód:                                                                                              szabadonálló

d)    Beépítettség mértéke:                                                                                          max. 5 %

e)    Épületmagasság:                                                                                              max. 7,5 m

f)      Telekhatároktól való távolság:                                                                           min.10 m

(4)    Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.

(5)    A birtokközpont kialakításának feltételei:

a)    Beépíthető telek területe:                                                                                    min. 1 ha

b)    Beépítési mód:                                                                                              szabadonálló

d)    Beépítettség mértéke:                                          a birtokközpont területének 40 %-a,

        de nem lehet több, a beszámított telkek összterületének 10 %-ánál.

e)    Épületmagasság:                                                                                              max. 7,5 m

f)      Telekhatároktól való távolság                                                                            min.10 m

 

 

 

 

 

24. Kertes mezőgazdasági terület

 

24.§

(1)    Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott terület.

(2)    Kertes mezőgazdasági területen legfeljebb egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház és földdel borított pince létesíthető.

(3)    Az Mk övezetekben lakás, lakóépület és állattartó épület nem létesíthető.

(4)    Az Mk övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

a)    Beépíthető telek területe:                                                                                       800 m2

b)    Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe:                                  min. 1500 m2

d)    Beépítettség mértéke:                                                   max. 5 %, de legfeljebb 80 m2.

e)    Épületmagasság :                                                                                             max. 4,5 m

f)      Telekhatároktól való távolság                                                                            min.10 m

g)    Az épületek 9 m átlagos telekszélességig oldalhatáron állóan, 9 m felett a kialakult állapothoz igazodva oldalhatáron, vagy szabadonállóan létesíthetők.

 

25. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

25. §

(1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat övezeteinek területére eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott területek.

 (2)   Az Mko jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, a mezőgazdasághoz kapcsolódó turisztikai építmények továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.

(3)    Az Mko övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

a)    Beépíthető telek területe:                                                                                    min. 3 ha 

b)    Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe:                                          min. 2 ha 

c)     Beépítési mód:                                                                                              szabadonálló

d)    Beépítettség mértéke:                                                                                          max. 3 %

e)    Épületmagasság                                                                                                max. 7,5 m

f)      Telekhatároktól való távolság                                                                            min.10 m

 (4)   Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

 

 

 

26. Természetközeli területek

 

26.§

(1)    Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott ex lege védett láp területe.

(2)    A területen épület nem létesíthető.

(3)    Az övezet területén az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha a terület természeti értékeire káros hatással nincsenek.

 

27. Vízgazdálkodási terület

27.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a patakok, árkok  medre..

(2) A vízgazdálkodási területként szabályozott patakok, árkok területén a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

 

 

 

28.  Különleges terület- Temető

 

28.§

(1)    A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2)    A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

a)   beépítési mód:                          szabadonálló

b)   kialakítható telekterület:          min. 5000 m².                     

c)   beépítettség:                              max. 5 %             

d)   épület épületmagassága:       max. 5,5 m.

           

29.  Különleges Turisztikai terület

 

29.§

• (1)   A terület a Szabályozási terven Kb-tsz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol szállásépületek, egyéb turisztikai létesítmények és a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

 (2)   Az övezet rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

a)   beépítési mód:                          szabadonálló

b)   kialakítható telekterület:          min. 5000 m².                     

c)   beépítettség:                              max. 5 %             

d)   épület épületmagassága:       max. 5,5 m.

e)  épület a telekhatároktól legalább 5 m-es távolság megtartásával helyezhető el.

 

30.  Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

 

30.§

(1) Zalaköveskút település a vonatkozó jogszabályok szerinti III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében a településen a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése indokolt.

 

 

31. Mellékletek

31.§

(1)    A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Az építési övezetek táblázatai
2. 2. melléklet: SZT-1 jelű M=1:2000 méretarányú Szabályozási terv (belterület)
3. 3. melléklet: SZT-2 jelű M=1:5000 méretarányú Szabályozási terv (külterület)

 

 

32. Záró rendelkezések

32.§

(1)  Jelen rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba.

(2)  Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 7/1198.(IX.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

Zalaköveskút, 2018. december 4.

 

 

  Tolnai István                                                                     Dr. Prótár Henrietta

   polgármester                                                                                     jegyző

 

 

 

Kihirdetve:

Zalaköveskút, 2018 . december 5.

 

dr. Prótár Henrietta

jegyző